Windows szerver

A Windows Server 2012, korábbi kódnevén Windows Server 8 a Microsoft Windows Server kiszolgálócsaládjának jelenlegi legfrissebb kiadása. A Windows 8 szerveroldali változata, egyben a Windows Server 2008 R2 utóda. A szoftver 2012. szeptember 4-én vált mindenki számára elérhetővé az egész világon, különböző disztribúciós csatornákon keresztül.

Elődeitől eltérően a Windows Server 2012 nem támogatja az Itanium processzorra épülő számítógépeket.[5] Négy kiadása jelent meg. A Windows Server 2008 R2-höz képest számos újdonságot tartalmaz, köztük a Hyper-V frissített változatát, egy IP-címkezelői szerepkört (IP address management), a Windows Feladatkezelő új verzióját és az új ReFS fájlrendszert.

Windows Server 2012, és az ügyféloldali változat, a Windows 8 előzetes fejlesztői változatai 2011. december 9-én jelentek meg. A Windows 8-tól eltérően a Server 2012-t csak az MSDN-előfizetőknek tették elérhetővé. A kiadásban már jelen volt a Metro felhasználói felület, az új Kiszolgálókezelő (Server Manager) GUI-alkalmazás és több új funkció.

2012. február 16-án a Microsoft bejelentette, hogy a fejlesztői előzetes (egy frissítés telepítése után) az eredeti 2012. április 8. helyett 2013. január 15-ig használható marad. A Build 8180 2012. január 13-án került föl az internetre, a Kiszolgálókezelő felületében és a Tárolóhelyekben (Storage Spaces).

A Server 2012 bétáját a Windows 8 Consumer Preview (végfelhasználói előzetes változat) verzióval együtt, 2012. február 29-én tették elérhetővé. A fejlesztői előzetestől eltérően ezt a változatot bárki letölthette. A Windows Server 2012 Release Candidate (kiadásra jelölt) verziója a Windows 8 Release Preview változatával egyidőben, 2012. május 31-én jelent meg. A gyártásra kész (RTM) build 2012. augusztus 1-jére készült el, és 2012. szeptember 4-én vált általánosan elérhetővé. A feltételeknek megfelelő diákok DreamSparkról is letölthették a Windows Server 2012-t.

Az újratervezett Kiszolgálókezelővel könnyebbé vált több szerver együttes menedzselése. Az operációs rendszer maga – a Windows 8-hoz hasonlóan – a Metro felületet használja, kivéve a Server Core telepítéseket. A Windows PowerShell ezen verziójában több mint 2300 commandlet található; ez a szám a Windows Server 2008 R2-nél még csak kb. 200 volt. Bevezették a parancsok automatikus kiegészítését is.

A Windows 8 és a Windows Server 2012 a Feladatkezelő régi változata mellett egy új verziót is tartalmaz. Az új Feladatkezelőben a fülek alapértelmezésben rejtettek, csak az alkalmazások fül tartalma látszik. Az új Folyamatok fülön a feladatok a sárga szín különböző árnyalataiban jelennek meg, a sötétebb árnyalatok nagyobb erőforrás-használatot indikálnak. Az alkalmazások nevén és állapotán kívül csak a processzor, a memória, a merevlemezek és a hálózati erőforrások összesített kihasználtsági állapota jelenik meg, a korábbi változat Folyamatok fülének részletesebb folyamatinformációi az új Részletek fülre kerültek át. A Teljesítmény fület processzor, memória, lemez, Ethernet és vezeték nélküli hálózat részekre osztották fel, mindegyikhez külön grafikonnal. A CPU fül alapértelmezésben már nem jelenít meg külön grafikont a rendszer minden egyes logikai processzorához; ehelyett (összesített kihasználtság címszó alatt) minden NUMA-csomópont adatát jelzi ki külön. A 64 logikai processzornál többet tartalmazó rendszereknél a processzor fül a processzorterheltségi információkat hőtérképes csempéken jelzi ki. A hőtérkép alapszíne a kék, a sötétebb árnyalatok jelzik a nagyobb terhelést. A kurzort a logikai processzor adatai fölé víve felbukkanó ablak jelzi az adott processzor NUMA csomópontját és azonosító számát. Egy új Indítás fül jelzi az automatikusan induló alkalmazásokat, ez a fül azonban csak a Windows 8-as változatban látható. Az új feladatkezelő felismeri a Windows Store-alkalmazások „felfüggesztett” (suspended) állapotát.

Elődjétől eltérően a Windows Server 2012 lehetőséget ad a parancssorcentrikus Server Core és a GUI telepítési módok közötti váltásra a szerver teljes újratelepítése nélkül. A Server Core-t tették meg javasolt és alapértelmezett telepítési opciónak. Megjelent egy harmadik telepítési opció is, a „minimal server interface”, ami egyes grafikus felületű programokat (MMC-k és a Kiszolgálókezelő) futtatni enged, de az Internet Explorer, a Windows Explorer vagy az új asztali felület nem része a telepítésnek.

A Windows Server 2012 újdonságai közé tartozik egy IP-címkezelési (IP address management, IPAM) szerepkör, ami a vállalati hálózat IP-címterének menedzselésével, címek felfedezésével, monitorozásával, auditálásával foglalkozik. Az IPAM lehetővé teszi a DHCP- és DNS-kiszolgálók adminisztrálását és monitorozását. Az IPAM a következőkhöz tartalmaz komponenseket:

  • IP-címterek egyedi megjelenítése, kezelése, riportkészítés: az IP-címek megjelenítése nagymértékben testre szabható, részletes követési és kihasználtsági adatokkal. Az IPv4- és IPv6-címterek IP-címblokkokba, IP-címtartományokba és egyedi IP-címekbe vannak szervezve. Az IP-címekhez beépített vagy felhasználó által meghatározott mezők vannak hozzárendelve, amelyek lehetővé teszik az IP-címtér további hierarchikus, logikai csoportokra való felosztását.
  • A kiszolgálók beállításváltozásainak auditálásra, az IP-címhasználat követése: a műveleti események megjelenítése az IPAM szerverhez és a menedzselt DHCP-szerverekhez. Az IPAM lehetővé teszi a címek követését a DHCP címbérlet-események és a felhasználói bejelentkezési események segítségével, amiket Network Policy Serverekről (NPS), tartományvezérlőkről és DHCP-kiszolgálókról gyűjt össze. A követés lehetséges IP-cím, kliensazonosító (client ID), állomásnév vagy felhasználónév alapján is.
  • A DHCP és DNS szolgáltatások monitorozása és menedzselése: az IPAM lehetővé teszi a szolgáltatások elérhetőségének automatikus monitorozását az erdő Microsoft-alapú DHCP- és DNS-kiszolgálóin. A DNS-zónaegészségi adatait megjeleníti, ezenkívül az IPAM konzolon a DHCP-kiszolgálók és a hatókörök részletes kezelése is megvalósítható.

Az IPAM teljes körűen támogatja mind az IPv4, mind az IPv6 protokollokat.

Ajánló
Kommentek
  1. Én